Jelentem, az olvadás elérte apósom bejövő vízvezetékét. (Igen, ennyire “mélyre” van ásva. Legalább már azt is tudjuk, hol ássunk mélyebb gödröt nyáron, ha véletlenül unatkoznánk.
Tulajdonképpen szerencse, hogy az ebek múlt nyáron kiásták a tuja alatt azt a gödröt – ez most afféle padlóösszefolyóként működött a kertben, és múlt hét csütörtök/pénteken ki tudtam meregetni belőle vödörrel a szó szerint bokáig olvadékot/esőt. Igen, az utcára, onnan legalább lefolyt.
Mit csináljon az ember lánya, ha szombat délután úszni megy, majd megtudja, hogy aznap van a jégpályák éjszakája, amit természetesen nem hagyhat ki, ezért vasárnap minden izomlázak öreganyjával ébred?
Vasárnap délután is elmegy úszni.
avagy erős vagyok, mint a vídia, tegnap a járda jégmentesítése közben eltört a kezemben a lapát nyele.
(A kazán működik, apósomnak még mindig nincs vize, jégmentesítés előtt sikerült megcsúsznom és pont orrba térdelnem Zirát. Rövid hírösszefoglalónkat hallották.)
A kazán nyomásszintje kevésbé ingadozik. A gázórát kicserélték, ugyanakkor a biztonsági felülvizsgálaton is megfeleltünk. Apósomnál még mindig nincs víz, várja a plusz négy fokot. Valamit az is kiderült, miért nem félt Cs soha, egy kicsit sem, a nyári viharok alatt: neki meggyőződése volt, hogy a házon van villámhárító. (Tavasszal lesz.)
Addig felkészül: a lökött kutya és a havas eső.
Reggel jött a parancsolat violaszín pecsét alatt a szakellenőr, végignézte a gázcsöveinket és a készülékeinket, aztán megállapította, hogy szabályosak vagyunk, majd azért a szigetelésbe csináljunk egy lyukat ott, ahol a ház falán bemegy a cső.
Most pedig jött a szerelő, és kicserélte a gázórát szépre, újra, nullaköbméteresre.
És még a kazánt is sikerült visszakapcsolni.
Vasárnapra virradóra, amikor apósom csatornája befagyott, azt mondta, szarik rá, majd kimegy a “kék szalonba” (a belül kékre mázolt kerti budiba), ha régen túlélték, ő is túl fogja.
Hétfő reggel, amikorra a bejövő vize fagyott el, már csúnyábbakat mondott.
(Kép: Cs és én munkához öltözve, buszindulás előtt bandukolunk egy karton ásványvízzel meg egy teli ceglédi kannával a főút mentén.)
Ez a tél a kazán éve, ha a bosszúságokat nézzük. Persze az is lehet, hoyg egyszerűen nem értek hozzá eléggé, ezért hiszem a normális üzemi állapotokról, hogy anomáliák. De az tény, hogy tegnap este a rendszer “hideg” állapotú nyomása leesett az addig szokásos 1,5 barról 1,2 köré, és a “fűtött” állapot nyomása felment 1,6-ről 1,8-1,9 köré. (Azóta monitorozom, ezeket az értékeket majdnem pontosan tartja.) Most vagy az extrém hideg csinálja ezt (miffenének csinyája esztet), mert tegnap megnéztem, a padláson is mínusz öt volt, vagy eldurrant a tágulási tartályunk, amit az emlegetett mínusz öt láttán gyorsan bebugyoláltam, de lehet, hogy már későn. Tartok tőle, hogy a második, mert napközben most nincs extrém hideg, de a nyomásingás alig mérséklődött (talán 0,1 bart mindkét oldalon).
Ja, mutatok még valamit. Karácsony táján amikor korábban vacakolt a rendszer, lementem a pincébe (amióta itt lakunk, lassan tíz éve, még nem merészkedtem le), és ezt láttam.
Azóta sem tudom, hogy ez mit mér, de békésen jelzi, hogy akármi is az, a nyomása 6-6,5 bar között ingadozik. Lehet, hogy az ivóvízhálózat nyomása, de szeretném, ha nem az lenne, mert annak túúúúúúl magas. Ötletek? 
Én mindig is imádtam a töltőtollakat.
Akkor próbáljuk meg újra.
