Körblogolás — minden az írógéppel kezdődött


2 hozzászólás// Kategória: Blogbejegyzések Írta: ekkor: 04.06.15.

Hogyan jutottam idáig?

Fernando Botero

Egy rövid ideig tartó kisiklást követően, négy éves korom táján, amikor még balett-táncos akartam lenni, már megmondtam, amikor tudakolták, mileszekhanagyleszek, hogy író vagy bíró. Nem nagyon vettek komolyan, talán azt gondolták, tetszenek az összecsengő szavak, és fogalmam sincs, mit jelentenek.

Az első szárnypróbálgatásaim idején még nem tudtam kézzel írni, de ez nem akadályozott meg, mert felfedeztem az írógépet. Egyébként ez jelentette később az első komoly konfrontációmat az állami iskolarendszerrel, mert nem bírtam megérteni, miért kell egyáltalán megtanulni kézzel írni, amikor a betűket kiválóan ismerem, majd beviszem az írógépet… A szépírás volt a második csata, mindig jobban érdekelt a tempó, mint hogy szééépen keeeereken formáljam a vonalakat.

A kis Lora nem írt szépen.

A láthatatlan barátaim eleinte mesehősök voltak, később képregényhősök, na meg apám Galaktika- és scifi-gyűjteménye is formált egy keveset a gondolkodásomon. (Jó, a nyolcadik utas a haláltól azért betojtam, de Pirx pilótából három kötetet olvastam szanaszét, és titokban azóta is jó viszont ápolok az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek scifi-novellistáival — lásd, The Hogben Chronicles) Ma már tudom, hogy ez fanfiction volt, ráadásul multi-crossover, de akkor még a szót se ismertem, és a legelső teleírt füzetkéimre, az akkor nyíló csicsás turkálókról példát véve azt írtam: exclusive second-hand shop. Volt egy teljes és komplex világom velük, nagyjából öt évig éltünk együtt, ami akkor nagyon hosszú időnek tűnt. Az alapötletet azóta többször megpróbáltam letisztogatni és rendesen kidolgozni, eddig sikertelenül. Voltak benne gömb alakú űrhajók, azokért mindenesetre kár.

Akkor hagytam el őket, amikor megszületett a kolónia egy idegen nyelvű levelezős novellapárbajból — akkor tanultam angolul. Az első hivatalos, dátumozott említése 1996. április negyedike, de akkor már több volt, mint az eredeti másfél oldalas ötlet, legalább tíz oldalt tehetett ki. Többnyire kollégiumi tanórákon és takarodó után írtam, és a nevelőtanárok békén hagytak, mert tudták, csendes őrült vagyok. A kolesz az iskolaépület tetőterében volt, manzárdablakokkal (finomanzárd, mert kiesik a keretéből, igen), és éjjelente, ha elakadtam, sokszor végigfeküdtem az összetolt tanulóasztalokon, és néztem ki az égre, várva az ihletet Minnie egeres hálóingemben.

Kézzel írtam, füzetről füzetre, eleinte vonalasba, aztán már csak kockásba, mindig vékonyabb és vékonyabb ceruzával, mindig apróbb és apróbb betűkkel. (Ma már a nullahármas rotringnál tartok.) Néhány jelenetre pontosan emlékszem, például Sullivan az érettségi szünetben jelentkezett be, egyedül voltam a kollégiumban, a tízes hálóban ültem és írtam történelmet tanultam; egy másikat, Noah magánéletéből az egyetemi albérleti konyhában írtam le először, és ráment a fél éjszaka.

Kompromittáló dokumentumok

Már akkor is rettenetesen lassan írtam, amikor még nem foghattam a fordításra, ez a bruttó tizenkilenc év egy “rendes” írónak talán három vagy négy lett volna. A dolgok akkor gyorsultak fel kicsit, amikor, már munkaviszonyban, először kezdtem közös írásba egy barátnőmmel, aztán miután a projekt vérbe és könnyekbe fulladt, három évig egy szót nem tettem papírra, további majdnem három év pedig a romok eltakarításával és a maradék anyagok átdolgozásával telt — ez lesz lényegében a harmadik kötet, Nap és Hold alatt munkacímen.

Aztán jött a fordítás, és azóta gyakorlatilag csak fejben írok. Talán kellene szereznem egy olyan szerkezetet, ami Bobbi Andersonnak volt a Rémkoppantókban?  Elvégre minden az írógéppel kezdődött… :)

A többiek bejegyzése a témában:

Róbert Katalin

Kae Westa

Rácz Tibor

Hozzászólások


Hagyhatsz választ, vagy trackbacket a saját oldaladról.

2 hozzászólás : “Körblogolás — minden az írógéppel kezdődött”

  1. […] ízben is összedugtuk a fejünket Róbert Katalinnal, Rácz-Stefán Tiborral és Laura Arkaniannal. Ezúttal arról számolunk be, hogyan is indultunk el az írói […]

  2. […] kör blogolok, Kae Westa (A démon és a papnő), Laura Arkanian (Holdezüst, vérarany) és Róbert Katalin (Szívből, színből, igazán) társaságában. A […]

Kérdés, válasz, minden más? :)

%d bloggers like this: